Van egy kedvenc sztorim.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy városi hülyegyerek (ez lennék én). Ez a városi hülyegyerek egyszer csak gondolt egyet, és vett egy házat vidéken.
Meg vett a barkácsboltban egy frankó fejszét. Mert hát fejsze kell, hogy legyen a vidéki házhoz. Szóval megvette a fejszét. „Jó nagy!” – mondta boldogan a városi hülyegyerek – „ezzel majd jól széthasogatom a sok tüzifát!”
Aztán a városi hülyegyerek úgy gondolta, ki kéne próbálni a jó nagy fejszéjét. Vett is 3 m3 falusi fittness edzőtermet (értsd 3 m3 tűzifa torta alakú szeletekben – kugliban), és nekiállt a jó nagy fejszéjével felaprítani.
Vörös fejjel izzadva éppen 25. alkalommal próbálta a tönkön szétütni ugyanazt darabot, mikor feltűnt a kerítésnél a Jófejszomszéd (akinek már alighanem a feje zsongott a puffogástól).
- Na megy-e? – kérdezi a Jófejszomszéd
- Hát, nem nagyon… – válaszolta szomorúan a városi hülyegyerek
- Na mutasd csak a fejszédet!
- Tessék!
- Na szóval az a baj, hogy ez nem hasítófejsze, hanem ágazófejsze. Az ágazófejsze arra jó, hogy ágakat vágj le egy fáról. A hasítófejsze meg arra, hogy a tönköket széthasítsd.
A városi hülyegyerek meg nézett nagyokat, és felrémlett neki egy régi, rozsdás valami, amit az egyik melléképületben látott. És akkor a városi hülyegyerek rájött, hogy a tüzelőhelyiségben lévő nagy fejsze nem egy régi sz*r fejsze, amit otthagytak, mert semmire sem jó, az övé meg a király modern, hanem az bizony az a hasítófejsze, ami ilyen munkákra a pont megfelelő eszköz, és amit szerencsére senki nem vitt el.
Fellelkesülve a felismeréstől előkereste a régi fejszét és láss csodát, nem kellett 25-ször rácsapni ugyanarra a tönkre, elég volt néhány alkalommal is, hogy széthasadjon.
És a városi hülyegyerek eggyel kevésbé lett hülye.
Itt a vége, fuss el véle.
Maradjunk kapcsolatban!
Facebook-oldal: https://www.facebook.com/profile.php?id=61562757853064
Facebook-csoport: https://www.facebook.com/groups/1528102257838888/