A múlt után akkor egy kicsit írok a jelenről és a közeljövőről.

Öntözőrendszert szeretnék. Tavaly még ugyanis mindent kézből öntöztem: minden második nap hajnalban napkeltekor kikeltem az ágyból, és mentem locsolni. Szivattyú be, fogom a slagot és szépen, gondosan locsolom a növények tövét.

Úgy gondoltam, hogy a minden másnapi locsolással majd edzem a növényeket, jobban bírják a forróságot, mert mélyebbre nyújtózkodnak a gyökerek. Ami persze igaz, de mégsem. Ez még mindig túl gyakori. Jobb lenne – a nagykönyv szerint legalábbis – ritkábban, de nagyobb mennyiséggel locsolni. A fáma azt mondja, hogy a talaj olyan, mint egy szivacs vagy (egy Nokia) aksi: párnaponta töltesz utána abból szívogatnak a növények.

De vissza a témához: meguntam a minden másnap hajnali koránkelést és 2 órás ácsorgást a kertben, meg azt hogy addig semmi mást nem tudok csinálni… Szóval megszületett az elhatározás: öntözőrendszert fogok telepíteni.

Netparasztként (értsd nincs saját kertészkedéssel kapcsolatos tudásom, majdnem mindent a netről halászok össze) elég szűkösek erről is az ismereteim.

Nézzük, honnan indultam.

Kút az a valami, amiből a víz jön. Kétféle van: ásott és fúrt. Az ásott nagyobb átmérőjű, legalább egy vödör belefér, a fúrt kút egy cső a földben, amiből csak pumpával és szivattyúval lehet vizet venni.

A kútvíz valószínűleg nem iható.

A szivattyút ha bekapcsoljuk, a slagban víz lesz, és kilocsolódik.

Az én szivattyúm úgy működik, mint amikor mi az üdítőt felszívjuk a szívószálon, csak a szivattyú a kutat használja szívószálnak, és a működése folyamatos.

Ha a szivattyú üresen jár, le tud égni, ezért a miénken van olyan eszköz, ami lekapcsolja, ha nem szív egy darabig vizet.

Van ilyen, hogy nyomás meg vízhozam, de hogy ez hogy is van?

Szóval nem sok.

Viszont volt egy csomó kérdésem, érteni akartam az összefüggéseket.

Pl. hogy ha lerakok x darab öntözőt, meg csövet, akkor szétcseszem-e a szivattyút, a csőrendszert, vagy pont hogy semmi nem fog folyni belőle, mert van valami, amiről nem tudok.

Elkezdtem utánaolvasni a témának.

Az első áldozatom Jan Tuma: Öntözőrendszerek c. műve volt. Szerencsére könyvtári volt, mert ha megvettem volna, nagyon anyáztam volna. Ez a könyv azoknak jó, akik már értenek a dolgokhoz, és mondjuk kell nekik egy tartalomjegyzék. Nulláról indulva semmit nem ér, mert pont azok az alapok hiányoznak belőle, amik nekem nincsenek meg.

A második Tóth Árpád: Öntözési praktikum c. könyve volt. Fogalmam sincs miért, de teljes verzióban fent van a neten. Elég jó és alapos könyv, bár az én szintemnek itt-ott mégis magas, de némi gondolkodással és egyéb irányú utánajárással már megugorható.

Meg persze közben elkezdtem az öntözős webshopok kínálatát is tanulmányozni, és a kettőből már valami lett.

A nyomás kérdése egy kicsit izgatott, úgyhogy első lépésben rendeltem egy olyan kütyüt, ami készletben tartalmazott egy nyomásmérőt, egy csapot, és sok adaptert, amivel szinte bárhova fel lehet csatlakoztatni. (Innen üzenem, hogy ez jó irány. Mert ha van egy nyomásmérőm, nem biztos, hogy mindent megveszek, amivel rá lehet kötni a rendszeremre). Ráadásul adtak még használati utasítást is: mérjem meg a nyomás és a vízhozamot akkor, ha nem folyik a víz (statikus nyomás), illetve mérjem meg az időegység alatt átfolyó vízmennyiséget különböző mértékben nyitott csapállások mentén. A basic megfigyelés az (ez persze az összes öntözős könyvből hiányzik):

A kisebb átfolyó vízmennyiséghez nagyobb nyomás tartozik, a nagyobb átfolyó vízmennyiséghez kisebb nyomás.

Az én szivattyúm pl. átfolyás nélkül 4,2 bar (kb. a légköri nyomás 4,2-szerese) nyomást produkál. Ha megnyitom a nyomásmérő csapját úgy, hogy 3 barra esik a nyomás, akkor 435 liter folyik át rajta óránként, ha kb. 1,6-1,7 bar a nyomás, akkor 1200 liter óránként, 0,5 barnál 1500 liter/óra, teljesen kinyitva, 0 barnál óránként 1700 literre jön ki az érték.

Ebből arra következtetek, hogy ha legalább 500 liter / órát elhasználok az öntöző egységeimen keresztül, akkor a nyomás nem megy 3 bar fölé, és akkor az olyan nyomásra méretezett csövek, idomok jók lesznek, de ha 1200 liter/óra öntözést rákötök, akkor már csak 1,6 körüli lesz a nyomás, akkor a csepegtetőcső is ráköthető nyomáscsökkentő nélkül… Persze nem számoltam semmilyen átmeneti tényezővel (bekapcsoláskor lehet, hogy megugrik a nyomás?), szóval ezt most nem tanácsnak szánom.

A másik oldal, hogy az öntözőegységeknek is kell a működéshez egy adott nyomás. Egy nagyobb szórófejről az a mondás, hogy 3 bar kell neki. Tehát akkor én max. 435 liter/óra összkibocsátású öntözőt rakhatok rá.

És az öntözőegységen áthaladáskor is csökkenhet a nyomás. Valamelyiknél.

Meg a cső nyomáscsökkentő hatása. A csőben menő víz súrlódik, fékeződik, ez úgy nyilvánul meg, hogy elindul 3 barral, odaér pl. 2,8-cal. Hogy mik a pontos számok, az függ a cső anyagától, átmérőjétől, hosszától. A hossztól lineárisan függ, azaz kétszer olyan hosszú cső kétszerakkora nyomásesést okoz, az anyag és átmérő szempontjából külön táblázatokat szoktak készíteni.

KPE (kemény polietilén) nyomásesés táblázata

Az anyagok is megérnek egy misét, de erről később.

A táblázat melletti magyarázatból megtudhatjuk, hogy ha túl gyorsan megy a víz a csőben, az baj. (Fellép egy káros jelenség, amit kavitációnak hívnak, ezt nem vágom, pontosan mi, talán az örvénylés, ami baj). Illetve a súrlódás is nagyobb, tehát a nyomásesés is.

Túl gyorsan akkor megy, ha az adott mennyiségű víz túl kicsi átmérőn megy át. 1800 liter/óra (1,8 m3/h) már ilyen. Ez a jelenség olyan, mint amikor 100 embernek kell kimennie egy szimpla ajtón 1 perc alatt, akkor nagyon sietni kell, míg ha mindenki egymás mellett kifér, kényelmesen kisétálnak.

Ha sok vizet akarunk szétlocsolni, akkor válasszunk olyan csőátmérőt, amin az jól át tud menni.

Persze közben a cső maga is csökkenti a nyomást és/vagy az átfolyó vízmennyiséget, szóval azt nem olyan könnyű kiszámolni, hogy mennyi vizünk lesz a cső végén. Meg még az sem világos számomra, hogy a táblázat alapegységét (100 m) hogy értelmezzük: talán a szivattyú és az adott pont közötti, csövön mért távolságként (nem mondjuk rendszerbeli össz csőhosszként).

Mára ennyi, hamarosan folytatom…