Az előbbiekben az időről volt szó.

Azt írtam, hogy a kertészetben minden lassan, de biztosan halad előre. Lassan nyílik ki az ültetési időablak, és lassan csukódik be, de biztosan kinyílik és biztosan be is csukódik.

A hozzám hasonlóak számára az egyik tanulságom a kísérletezéssel kapcsolatos.

Egy ötlet végigfutása ugyanis lassú folyamat: ha ki akarom próbálni, hogy egy (egynyári) növényt tudok-e termeszteni, akkor a kísérlet lefutása egy év. Ha gyümölcsfákról van szó, akkor több év.

Ezért nem érdemes mindent egy lapra feltenni.

Mondjuk valaki azt mondja, hogy van egy tuti szer, bio meg minden. Ha lefújod a növényeket, akkor ötszörakkora termésed lesz.

Ha izgalomba jössz, kipróbálod az egész területeden, de mondjuk nemcsak nem használ, de még árt is, akkor egy egész év megy a kukába. Az összes munka, meg amúgy az életed egy éve. Nincs olyan, hogy most akkor újrakezdem a 2025-ös évet (mint egy pályát egy játékban), és akkor majd nem fújom le.

Érdemes mindig párhuzamosan futtatni kísérleteket. (Marketingeseknek: A/B teszteket kell futtatni).

Van a legjobb eddigi módszered az adott valami termesztésére. Ezt megcsinálod az egyik ágyásban, ez lesz a kontrollcsoport.

Megcsinálod az új ötletet egy másik ágyásban, ez meg lesz a változtatott.

Az év végén megnézed, melyik produkált jobb eredményt.

Persze nem muszáj egy összehasonlítást végezni, lehet többet is, lehet A/B/C/D/E/F… tesztet is csinálni, de egy évben ugye egy ilyen fog csak végigfutni.

Persze ha valamit akarsz belőle tanulni, akkor fel kell jegyezni, hogy mikor és mit csináltál, mi lett a különbség, különben szinte biztos, hogy nem fogsz majd emlékezni rá, mire vége az idénynek.

Magamnak is mondom, hogy nem szabad bedőlni a szépnek látszó tuti módszereknek. Akármilyen szépen is beszél a kertészmérnök, akkor jó, ha mindent óvatosan fogadsz, és kis területen, kipróbálva, magad győződsz meg a hatásáról.