A múltkori bejegyzés óta (Öntözőrendszer 1.) egy kicsit tovább formálódott bennem az elmélet.

Ahogy az előző bejegyzésben említettem is, a szivattyú(m) olyan, hogy ha kevés vizet szállít, akkor nagy nyomást képes produkálni, ha több vizet kell szállítania, akkor azt kisebb nyomás mellett tudja csak.

Ha ábrázoljuk ezt az összefüggést, akkor kb. a lenti ábra piros vonalát láthatjuk. Függőlegesen felfelé nő a nyomás, vízszintesen jobbra nő a vízhozam.

A kék vonal pedig a cső ellenállása: ahogy nő a vízhozam, úgy egyre nagyobb és nagyobb ellenállást fejt ki („négyzetesen”, azaz kétszer gyorsabb víznek négyszerakkora az ellenállása).

A két görbe valahol metszi egymást: ennyi lesz a valós vízszállítás és nyomás, amikor a rendszer üzemszerűen működik.

Ez pontosabban azt a helyzetet írja le, hogy van egy szivattyúnk, egy adott hosszúságú és átmérőjű csövünk, megnyitjuk, és a nyitott cső végén mi lesz. Nincs szó arról, hogy van 600 darab valamilyen nyomást és vízhozamot igénylő öntözőegységünk van, amik lecsippentenek a vízhozamből valamennyit. Feltételezem, hogy szakaszról szakaszra számolgathatnánk ki a mennyiségeket.

A kék vonalhoz még annyit, hogy a cső anyagának és átmérőjének függvényében gyorsabban vagy lassabban emelkedik, ettől függően tudunk a meglévő szivattyúnkkal több vagy kevesebb vizet átküldeni a rendszeren.

Az átmérő még egy ok miatt fontos. Ha megvan, hogy – a példa kedvéért – 1800 liter víz megy át a rendszeren óránként, azaz másodpercenként 0,5 liter (0,5 dm³ – köbdeciméter), azt egy bizonyos – elméletileg kör – átmérőjű csövön teszi. Ha 20 mm külső és 16 mm belső átmérőjű csövön akarod ezt átküldeni (aminek keresztmetszete – kör területe, 0,08dm*0,08dm*π – 0,02 dm²), akkor az muszáj, hogy megtegyen 25 dm (azaz 2,5 m) utat. Azaz a víz sebessége a csőben 2,5m/s. Ez jóval nagyobb, mint az az 1,5-1,8 m/s, amit felső határnak tekintenek. Tehát ekkora vízszállításhoz mindenképpen nagyobb átmérőjű cső kell. Lásd az előző bejegyzés, oda betettem a KPE cső táblázatát, szóval nem kell számolgatnod. (Köszönöm, hogy leírhattam. 😀 És gratula, ha értetted is. 😉 A lényeg az, hogy a nagyobb mennyiséghez vastagabb cső kell… és nézd meg a táblázatban, hogy mekkora)

Ha pedig szivattyút cserélünk a meglévő csővezeték alatt, akkor pedig a piros vonalon tudunk változtatni. Elméletileg a gyártók megadják a szivattyújukra a nyomás-vízhozam összefüggés táblázatát vagy grafikonját, de sok sikert ahhoz, hogy ezt az információt megpróbáld kideríteni…

Meg a szivattyú piszkálásánál ne felejtsük el, hogy a kútnak is van egy vízhozama, ami limitálja a kivehető vízmennyiséget.